14-17 c
Itt Taipeiben, ahol a taxisofőrök énekelnek menet közben, s minap egy buszvezető is eldalolta magát úton hazafelé nem olyan a Karácsony mint Europaban. Meg lett véve az első műkarácsonyfám, amit nem azért választottam, mert zöld (hiszen fehér), hanem esztétikailag beleillik a fehér lakásba. Viszont telepakoltam Angyalokkal a lakást és mécsesekkel, ami annyira hangolatos, hogy ennél több nem is kell. A feeling megvan, a többi a szívemben lakozik.
Nagyon kemény év áll a hátam mögött, rettenetes sokat dolgoztam, dehát ilyen körülmények között ez nem teher. Vidám és barátságos nép, fel lehet töltődni akár egy rövid utazás alkalmával is. Most azonban két nap jól megérdemelt pihenésemet töltöm, már két napja járom a szomszéd hegyet, amit mostanában elhanyagoltam. Nem győzöm a jó Istennek köszönni, hogy Tajvanra kerültem.
Az első skype Karácsonyt megrendeztük szüleimmel és kiskutyámmal, egész jól sikerült. Ennek azért előfutára volt hogy nem egyedül voltam Szenteste, hanem kedves magyar barátnőmmel, Antóniával. Miután szombatra esett az alkalom és egész héten robotoltam, péntek este meg csontkováccsal randiztam, jó sok időm volt előkészülni. Szombaton természetesen aludnom kellett délig, majd pörögtem mint a kiakadt villanyóra. Egyszerre mostam, porszívóztam, rohantam a szárítógéphez, felmostam, portöröltem, sütöttem vajban fokhagymás rákocskákat, petrezselyemmel. Bors helyett sikerült fahéjjal megszórnom, amin stílusosan felröhögtem, majd gyorsan kikaptam a rákokat és megfürdettem őket csapvízben mielőtt belekerültek a vajfürdőbe. Isteni finom lett, amikor már a bors is rákerült. Barna kenyérrel ezt tunkoltuk Szenteste, némi ausztrál vörösbor társaságában. Közben pörköltet főztünk a következő napi baráti karácsonyi partira, amit egyik barátnőm konkrétan megrendelt. Került bele kolozsvári szalonna (amit szüleim hoztak) és vörösbor is. Isteni finom lett, de jó vendéglátó módra nekem csak a kóstolgatásból jutott egy kis ízelítő. Kötelezően nyomattuk a karácsonyi énekeket, a nagy sláger természetesen Wham Last X’mas című dala volt, melyet 80-szor lejátszottunk. Jókat táncoltunk és idétlenkedtünk, ajándékozásnál mormoltuk a Csendes éjt, amit már nem ártana megtanulnom kívülről.
Hiányzott a szertartásszerű családi előkészülődés, a fenyőfa illata, anyuci főztje és az ezzel járó diliház. Itt teljes nyugalom volt, mint egy átlagos hétvége, viszont az üzletházak hűen tükrözték, hogy a világban sokan ünneplik ezt az alkalmat. Mindenhol nyomatták a karácsonyi dalokat, még az orvosnál is.
Báránykám – Antónia – szerencsére legalább olyan jó alvó mint én, így nem volt gond 11-ig aludni vasárnap. Megittuk az utolsó két magyar nescafe-t (amit még szüleim hoztak májusban) reggeli helyett, isten finom felfújt habbal. Ez már szertartás, hoznom is kell a következő adagot visszafelé.
Nos délre valahogy összeszedtük magunkat és a lakást, de még pont nem voltunk készen, hisz volt egy óránk a meghirdetett gyülekezőig. Mit ad Isten, Lucy idszervezett egy őrült japánt, akit akkor még nem tudtam, hogy az, de bebizonyította.
Nem elég, hogy idejött délre, még Lucy beültette hozzánk, amikor a lakás szaladt, Antónia még fürdött, nekem meg nem volt sminkem és a tésztát kellett főznöm. A szárítógépből éjjel kiszedett alsóneműk a lavorból huncutan kacsintgattak a vendégre, akit mindez roppantul nem zavart. Következő hibapontja a fiúnak az volt, hogy leoroszozta az akcentusom, amit szép széles pofavágással díjaztam. Majd elzavartam elemért a sarki vegyesbe. Addig haladtunk is, amíg nem téblábolt megint itt, kapott egy pohár bort és igyekeztem éreztetni, hogy foglald el magad program van, leginkább kuss legyen jeligével. Miután már lett sminkem is, egész másképp rotyogott a tészta is a vízben. Feldíszítettük a közös helyiséget ezüst-kék karácsonyi mütyürökkel, boákkal, mécsesekkel, kék led lámpácskákkal. Az üres barátságtalan ebédlő pillanatok alatt meleg otthont adott egy jó kis baráti partinak.
Sorban érkeztek a vendégek, a japán kidolgozta magát le föl rohangálással a mütyürökkel. Ez volt a minimum büntije, ami így utólag elég enyhe volt. Ekkor még nem tudtam, hogy nem hozott ajándékot, de ő elfogadta mástól, a fehér sálamra ráöntött egy üveg bort és a tv-met is elnyomkodta. Mindegyik egyenként főbenjáró bűn, piros lapos, dehogy ezt mind hogy tudta ilyen könnyen összehozni, máig nem értem. Tehetséges egy jószág.
Namost a buli annyira jól sikerült, hogy ez csak egy gyenge homály a fényében. Óriásit buliztunk, táncoltunk, virgonckodtunk. 5-en voltunk magyarok, ami nagyot dobott a hangulaton, hisz a magyar virtus utánozhatatlan. Volt ám magyar zene és vonatozás, még az is táncolt, aki sosem gondolta volna. Kolléganőm férje a ventillátorral gitárszólót nyomott, mindenki egyéniségtől függően nyomatta a vidám táncfigurákat és hát nem kitört a pesti limbóláz is?! Óriási volt, gondolom a lakók is élvezték, bár rendes bulizók voltunk pici hangfalakkal...
Semmit nem pihentem Karácsony alkalmával, viszont a két nap szabim sem tudtam kivenni, annyi munkám volt. Szóval Karácsony másnapja életemben először munkával telt. Konkrétan felbőszített oroszlán ügyfélnek a barlangjába kellett nyúlként beosonni, majd pillarebegtetve megsimizni a buksiját és rábeszélni, hogy ő tulajdonképpen elégedett. No meg még aznap volt 4 ügyfél látogatás, az utolsónál azért már a hajam égnek állt. Jó sokat pihentem, no de nem baj, majd "jövőre otthon" szlogen lebegett előttem. Szóval végighúztam a hetet, ami gyorsan repült, hiszen boldogság van a szívemben, s a munka is sok. Még az utolsó héten egy rendezvényünk is volt szerdán. Sikerült megismerkednem ezáltal a kínai dhl gf-os nagyvezérrel. Péntek este annyira fáradt voltam, hogy ha a könyököm nem tartotta volna a fejem, biztosan leesik. Ebben a formában mesélték szüleim a friss híreket otthonról, amit kénytelen vagyok tudatosan ignorálni, hogy ne géppuskával menjek haza. Megkértem őket, hogy ne idegesítsenek, így inkább váltsunk témát majd jó éjszakát kívántak. Előre megtervezetten aludtam szombaton 13 órát, hogy méltón készüljek a 2011-es év búcsúztatására és 2012 köszöntésére. Kis baráti társaság jött össze nálam, volt dumaparti, csintalankodás, padlószentelés sörrel, toroklocsolás borral stb. Volt minden, boldogság és móka, aztán jött egy kis táncolós pingvines éjjeli szórakozás a városban, kell is az, hogy kijöjjön néha Aladdin a palackból.
Üdv 2012, jó évünk lesz, meglásd! Jó szívvel állok előtted, amit eddig adtál, azt csak köszönni tudom. Várjuk a Sárkány évét szeretettel itt Tajvanon, csak közben hazaugrom az én édes honomba egy 3 hetes pihenésre..
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
otcsi 2012.01.07. 19:46:35
AncsaTPE 2012.01.08. 06:39:02