Időjárás: hétfőn esős (olyan szigorú fajta), kedden csak szürke ég, eső nélkül

13-17 c

 

Hétfőn szokásos elalvás, rohanás. Úgy megijedtem hátha elkések, hogy elértem a korábbi buszt, mint szoktam. Valószínű azért, mert a kutyus nem foglakozott velem egy csöppet sem.

Megint a papucsos szőrös kabátos divat van, hiszen hidegre fordult az idő.

Egy néni olyat büfikézett a buszon, hogy majdnem felröhögtem. A munkában most kicsit hanyagolnak, mert szervezik a jövő heti kiképzéseimet és beszámolóimat. Hujuj, szereplés lesz, meg reptér látogatás. Addig még meg kell tanulnom néhány, azonnali eszméletvesztést okozó kínai szófordulatot, kifejezést. Az IT-s haveromtól már ragadt rám valami, de leginkább kosz.

Vettem egy csomag rágót, amiből azonnal megint majdnem a nedvesség elszívó cuccot ettem meg legelőször. Itt mindenbe raknak ilyen kis zsákocskát.

Judy pótanya jelölt meg rávezetett, hogy semmi ehetőt ne tároljak a munkahelyi fiókokban és a szemetesbe ne dobjak kaját, mert akkor támadnak a ronda ízeltlábúak.

Huhhhh, mindent zárok, dupla szatyorban vagy dobozban. Nem tudok normálisan viselkedni ilyen dögök társaságában, szóval inkább jobb a tisztes távolság.

Hétfőn rendeltem valami kaját, elég olcsón, pedig gyémánt tészta volt csirkével és zöldséggel.

Hihetetlen, hogy én naponta ebédelek és megeszem a kaját, amit rendelek vagy veszek. Ez nekem új, mert Finnyás ország koronázatlan királynője voltam.

Furcsa volt, hogy nem mentem ki az irodából ebédidőben, az elmúlt életem során az volt a furcsa, ha kimentem ebédidőben. Micsoda fordulat! És ez én lennék, ugyanazon a név alatt futok, gyártási számom nem változott, szüleim a referencia és a barátok.

Délután volt a heti beszámolónk a főnöknek. Kicsit morcosan megdicsért minket, hogy túl sok a részlet és nagyon áttekinthető… Hmm, lehet ezt másképp is, majd nézze csak meg a következőt! J

A shanghai kollégáink eldicsekedtek, hogy a dhl-es vacsorán összebarátkoztak 1500 emberrel. Hmmm, gyorsan megy ez ott. Nekem asszem 1 barátom van eddig, talán másfél, a kutyával együtt 2,5. De van 2 pótanyám és néhány haverom a munkahelyen. Egy kínai családom pedig itthon, akik szerelik a budimat és 1, azaz - egy – spot lámpát minden este. Persze mindig ugyanazt. Általában lányok jönnek először, mint nagykövetek és felderítők, egy kislányt húznak általában maguk után. A tükröt már a lányok is simán le tudják szerelni, ami mögött pedig a bojler van. Nem igazán értem, hogy miért csinálják meg ugyanazt a szertartás minden nap, mert azóta is szar minden, de türelmes vagyok. Egész hétvégén matattam a budiban a csudaszép körmeimmel, amíg az erkélyajtóba az egyik bele nem akadt és mérgemben levágtam a összest. Ennyit a barbis időszakomról (új rekord: 4hét).

A leírása a budi problémának a következő: a lehúzó pöcök tartályon belüli bigyulája kissé rozsdás és húzásnál fennakad azon, amin átpördül. Ez által nem záródik a vizet gyűjtő szelep, ami nagy és csúnya. Az uszályos tartozék, ami kicsit mintha pumpa is lenne, szintén érdekes állagú, de nem törött, viszont van benne egy kígyó, mert cicceg.

2 hétig a belső szerkezetek logikai piszkálgatásával fixáltam a problémát, hétfőn viszont, amikor a csajoknak megmutattam, hogy ez tarthatatlan, akkor megadta magát végleg az igen bonyolult rendszer. Nagyon morcos lettem, ezek röhögtek, majd otthagytam őket szórakozni vele. Nah, mondom, nesztek! Álljon ott akinek 7 anyja van, legalább hívtok egy szerelőt.

Azt hiszem jól láttam, hogy mire kiiktatták a folyamatos víz sprickolást, az egyik csaj térdig volt alulról vizes és könyékig felülről. Viszont folyamatosan röhögött és nagyokat visított. Én néha megnéztem, hogy biztos nem az ereit vágja-e de nem volt gond. Óriási leleményességgel bedugott valami kis kütyüt a pumpához, hogy ne folyjék a víz folyamatosan.

Nah szerencsére jöttek 1 óra múlva még hárman, ebből ketten pasik voltak, sőt, az egyiknek szerelő táskája is volt. A harmadik a tulaj csaj. Amíg matekoztak a budimmal a fiúk, a csajok apuval nyomták a skype-t. Apu részéről volt ni hao meg minden. A csajok ismételték utánam, amit a kutyámnak gagyogtam… Szépek voltunk, igazi kínai nagycsalád. A kandi kamera ezt nem élte volna túl, az biztos. Egy rövidzárlat biztos bejátszott volna ennyi élménytől.

Szerencsére kitalálták, hogy kedden lesz másik bojler, majd jönnek.

Ahogy elhúztak, néztem, hogy víz van a fürdőben. Gondoltam, ez biztos csak valami hirtelen pára lecsapódás vagy elsírta magát a szerelő és annak a nyoma. Feltöröltem és kész.

Nah, reggel megint tócsa, ejjj, mondom ennek fele sem tréfa. A hajam úgy egyesével állt égnek, nagyon mereven és felfele törekvően… De tudván, hogy este jönnek, nem balhéztam.

Napközben igazán hatékonyan ettem. Isteni finom mazsolás kalácsot csinál a sarki pék, akinek adtam 10 centet ajándékba és fél óráig azt nézegette mindenki a boltban.

Gondolván a kis dögökre nagyon keményen őrzöm a kaját lakat alatt. Belekeveredtem elég súlyos 2 ügybe, úgyhogy futom a politikai világbajnokságot 2 mezőnyben. Mindegy, belefér, még ideges itt nem nagyon voltam, max akkor amikor eltévedtem és azon bosszankodtam, hogy lehetek ekkora címeres marha. Ma sem mentem ki kajálni, viszont iszom a cukros, citromos jázminos zöld teámat (hangsúlyoznám vett cukorból). Eddig mindig csodálkoztam, hogy miért a csomagolt kristály cukorkákat szeretik ennyire. Aztán, ugye miután megvettem a 2 zacskó barnacukrot, Judy anya szólt, hogy ha egy egész 100 tagú csótány családot szeretnék, ez isteni ötlet...

Nah mindegy szerveztem néhány ezt-azt, meg tervezgettem előre a teendőket. Annyira szokatlan, hogy látom előre, mikor mi lesz, van időm betartani a határidőket.

Este lelépés 7 körül és és és ott van az út szélén a kutyus! Szó szerint ledobtam a 2 táskát, ő meg azonnal rám ugrott. Össze vissza udvarolt, csaholt, majd felborult. Most, teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy kislány, a neve pedig "Cukorka". Nagyon durván volt jó fej, az értelmes tekintete pedig hegyeket rengetően, nagyon komoly. Ott kellett hagynom, mert jöttek ugyebár a szerelők 8 körül. Közben még azért éhen akartam halni, szóval megálltam egy egészen szimpatikus helyen, ahol eddig még nem mertem. Azonnal csinálós, elvivős kaját lehetett kérni, de hát ugyebár azok a kínai jelek nagyon zavartak. Kicsit tátottam a szám, majd elkezdtem nézni az elöttem álló pasit, hátha a homlokára van írva, hogy beszél angolul. Gondolom érezte, mert elkezdett fészkelődni és sandán nézett. Megkérdeztem, hogy segítene-e vagy inkább szívesebben röhögne 1-2 órát, amíg előadom kínaiul, mit szeretnék. Nagyon jó fej volt és segítőkész. Letárgyaltunk mindent, hazavittem a kaját. Fel vagyok készülve a következő vásárlásra is és csak 80 TWD-t fizettem, ami 500 ft sincs.

Otthon nyomtam egy mosást, és interneteztem, amíg meg nem szólalt a kaputelefon. Eddig azt hittem telefon, de nem ez a kaputelefon, ami kamerás is egyben. Szóval egy kisebb infarktus után beleszólam, hogy nem veszek semmit, de nyomtam a kulcs gombot, mert gondoltam hátha budit jön szerelni vagy bojlert. Hát ő a spot lámpát jött nyolcadszor és véglegesen megszerelni. El is húzott, majd jött a Cameron Diaz mániás barátnőm, aki úgy vihog, mint egy láma, de nem köp szerencsére. Szóval mutattam, hogy folyik a budi anyukám, ne röhögjé, ez nem vicc! Persze én is röhögtem, hívta vissza a tegnapi szerelőt, aki gyors volt és hatékony - kivételesen -. Ezek után közölte, hogy bojler ügy eltolva,  a héten valamelyik napra, mert ide szakértő kell. Jól van, tényleg?! Bravó! Rózsa Gyuri "Kapcsoltam" című mosorát hallottuk.

 

Na jó éjt, ennyi volt a szereljünk Ancsával rész.

 

"Azok hódítanak, akik elhiszik, hogy képesek rá."  Jahnalka