Idő: hűvös 12-18 c, esős
Hétfőtől az eső mellett már előbújik a napocska az időjárásjelentés szerint, egész hétre. Mit sem bánom én milyen idő van, amikor szigorú pihenésre ítéltem magam. Így legalább kicsit van időm blogolni is, ezer másik terv mellett, amiből sosem fogyok ki.
Például még nem írtam az új lakásomról, amit nagyon szeretek. Összehasonlíthatatlan különbség a stílusban, a mostani egy letisztult Ikea stílus, nagyobb légtérrel és nem olyan meleg színekkel. Falak polcok fehérek, szpot lámpa ágyak ezüstösen csillogó mélyedésben csücsülnek, jó sokan. Rettentően szeretik beépíteni a lakásokba a sokféle világítást, ami jellemzően rejtett plafonos megoldást, szpotokat és egy nagyobb központi lelógós lámpát jelent. Nekem ehhez kellett még a szokásos piros, mert túl erősek a fények, nem is használom őket, csak ha skype-olok. Vettem még egy fehér-ezüst állólámpát, melynek felfelé szóródó fényét viselem el este, hisz az este azért este, hogy tompa hangulatfények uralják a lakást. A polcok fehérek és a beépített szekrény ezüst keretes, füstüveges. Mindehhez ezüst színű reluxa társul, mely beborítja az egész front oldalt, ami szinte egy nagy ablak, s ennek folytatása az erkély. Gondolom nyáron csodaszép lesz, amikor a reggeli nap sugára gyengéden felmelegíti a reluxa csíkokat és néhány percen belül áttöri a lemezeket, hogy bevilágítsa megtört fényével a lakásomat. A piros hangulatfények az azonos színű kanapéval ellensúlyozzák a fehér és ezüst markánsan rideg hatását este. Pláne, hogy a kb. 10 éves narancssárga buddhaszememet elhoztam magammal és a fehér polc tetején emlékektől duzzadva, büszkén öleli körbe papír ruhájával az egyik piros kislámpát, mely így duplán kedves a számomra. A konyhám ugyanolyan mint a másik lakásban, csak nincs bárpult része és ezzel együtt hiányzik onnan még egy polc, ami azért jó volt a sok hülyeséget tárolni. Ezért még mindig van 2 szatyor szortírozni valóm, amit lassan fel kellene dolgoznom. Legtöbbje szakmai jegyzet, tajvani magazinok és utazási térképek, meg kisebb haszontalan dolgok, amiket feleslegesen megvettem vagy kihoztam és kéne nekik rendszer vagy kuka. A matyóhímzéses párnahuzataimat szüleimtől kaptam, imádom. Magamtól sosem hoztam volna el, de anyukám aszonta, ezt viszed s én vittem. Ahogy megláttam újra a piros kanapét, azonnal rájöttem, hogy ez sem volt véletlen. Az életemben ennek a szónak a nem létezése folyamatosan visszaigazolódik. Minden összefüggésben van, csak meg kell találni a helyes utat és alkalmazni kell az adott lehetőségeket, amik a kezünkben vannak és boldoggá tesznek. Ezen gondolatsor is méltó visszaigazolása annak, hogy amit szívből kapunk és szívvel teszünk - azaz mély szeretet vezérel - annak csak jó kimenetele lehet.
A dupla paplan nagyon jó ötlet volt, nem értem, hogy bírtam ki eddig nélküle... Mondjuk rettenetesen hülye szaga van, olyan gyári orrfacsaró. Reggel szaglásztam magam, hogy mi a franc ez az új bőrkipárolgás, olyan mű és természetellenes. Nem tudom mivel kezelték le ezt a csodapaplant, de remélem gyorsan eluralkodik rajta a saját környezetem és elnyomja ezt a futószalag szagot. Sajnos az eső miatt nem tudom felvinni a tetőre levegőzni, mert sohatöbbet nem száradna ki a párából. Szóval visszatérve arra, hogy miért nem vettem eddig paplant; azt hittem háromszor ennyibe kerül, mert az okos buddym tavaly a HOLA-ba vitt ezeket megvásárolni, ahol minden háromszor annyiba kerül, mint az átlag. Ezért annyi pénzből inkább radiátort terveztem, de okosan hősugárzót vettem féláron, mások javaslatára, ami rakás tehénürülékhalomnak felel inkább meg, hiszen akkor melegít, ha magadra irányítod és jó sok áramot fogyaszt. Tekintve, hogy állandóan mozgásban vagyok vagy hát leginkább alszom otthon, nehéz olyan közös nevezőt találni a hősugárzóval, hogy mindkettőnknek megfeleljen a tartózkodási helyünk. Ő nem alkalmazkodik hozzám eléggé, mert csak stabil helye állva sugároz, no meg felügyelet nélkül hagyva még tűzveszélyes is a kis drága. Emellett rövid az elektromos zsinórja és három pólusa van kettő helyett, amit a hosszabbítóm nem szeret. Végülis a Toldy utcai lakótelepi fűtésnél sem kozmáltam oda a rettenetes melegben télen, úgyhogy szokva vagyok a hidegben jobban alszom gyakorlathoz. A különbség annyi, hogy itt csak 4 hónap telik 20 c alatt, éjszaka sem megy 12 c alá a hőmérséklet és nem cirkulál meleg víz központilag. A japán kiscsaj elektromos paplant használ, de átbeszélve ezt a témát egy barátommal megegyeztünk, hogy nem túl jó az energiáimnak egy minden éjjelre kiterjedő elektromos kezelés. Mondjuk előfordulhatna, hogy egy idő után már nem kellene itthon sem világítás, sem hősugárzó, mert én lennék a piros szemmel izzó főgenerátor.
Lakásról még annyit, hogy itt nincs galéria. A másik lakásban ez alatt volt a gardrob szoba, és külön a háló. Most egy légtér van egy polcos térelválasztóval meg egy fallal, ami a hálót és dolgozó sarkot rejti. Barátságos kis lakás, nagyon szeretem, sokkal jobban érzem magam itt és nincsenek is rossz álmaim. Mondjuk utóbbi lehet, hogy a személyiségi fejlődésemnek köszönhető a más energiák mellett, hiszen az első év azért kemény volt. Bár biztos hozzájárul az is, hogy itt nem hallani a szomszéd kutyus ugatását és topogását, a tulajok folyamatos lépteit és szekrény rángatását, meg a csatorna időnkénti moraját.
Lucyval tegnap beszélgettünk a földrengésről és annak hatásairól egy európai lelki világára. Amióta ebben a házban lakik – hozzáteszem a legmodernebbek közé tartozik, mely konstrukciója a többihez képest sokkal jobban állja a billegést, rázkódást, ugrálást – azóta csak kb 4x kapott infarktust a 10. emeleten. Ez már az a fajta rengést jelent, amikor kileng az épület jobbra-balra és csak békésen elringatja az embert, hanem pattog mint egy túlfújt kosárlabda. Szerencsémre én eddig még nem éreztem ilyesmit és remélem a sors nem szán nekem ilyen élményt ez alatt a néhány évecske alatt. Szóval ilyenkor Lucy barátnőm –elmondása szerint - az infarktust túlélve fejvesztve kirohan a lakásából, hátha mások is kint aggódnak a lépcsőházban (4 szomszéd van egy emeleten). Kétségbeesetten vár, de miután senkit nem érdekel a rengés –viszont a liftbe nem mer beszállni- visszaoldalog a kuckójába és valahogy túléli a rettenetes élményt. Nekem jobbak az esélyeim a menekülésre, mert a 2. emeleten lakom, és itt az első emelet a földszint. Erre nehezen jöttem rá amúgy, néhány napig eltartott.... Emellett a kilengés a magasabb emeleteken ijesztőbb, szóval tekintve a fentieket, jól döntöttem a költözést illetően. Amitől kivoltam, hogy a tulaj a szekrényekbe levendulás molyirtót rakott, amitől ilyen öreg bérházas szag volt. Pfuj, azt nem bírtam, de már kezdem belakni és mindent átformálni úgy, ahogy nekem jó.
Ma esős idő van megint, azt hiszem megint elmarad a futás. Ez a második hétvége, amikor kimarad és nagyon hiányzik, de nem árt a testemnek egy kis pihi. Persze van mással pótolni, mert ugye a hullahopp nagy kedvencem lett, az ugrálókötél meg nem árt, ha csatlakozik a karikához.
No meg ami valami csodálatos, hogy a fodrásznál nem kell várni, beszél a srác angolul és 3 féle masszázst kap az ember. Először is mély tisztelettel elveszik a kabátot és a táskát, amit szépen behelyeznek egy zárható szekrénykébe, kulcs farzsebben. Aztán felöltöztetnek a kis szürke fodrász kabátkába, kéz kidug a lyukon és leültetve várakozás a mentateára. A teát már a fodrászsegéd szolgálja fel. Beleszürcsölés és kölcsönös egyetértés után - hogy ez finom -, megtisztitja a kezeket meleg törülközővel. Megkéri, hogy relax és béke rezgésre álljak át és elkezdi a kéz masszázst. Ez még csak a gyenge kezdet... Eztán jön az atom tuttiság, a nyak-,váll-,hát masszázs, de előtte kiválasztod 4 féle illóolajból, hogy melyiket használja. Nekem a citrus féle jön be, szóval nem szagolgattam végig mindet, mondtam neki, hogy ezt kéne, mindegy mid van. S lett narancsos, melyet azért megszagoltatott és azonnal bekábultam. Tekintve, hogy szombat reggel 11 óra volt és 10-kor még aludtam, nem volt nehéz kérésére becsukni a szemem és lemenni alfába. Az már biztos, hogy 6 hetente ott a helyem, mert ezek után még a hajmosásnál is ultraodafigyelés és masszázsos kezelést nyomnak. Mondtam is a fodrásznak, hogy ez után mindegy mit csinál, de vigyázzon, mert holnapra kijövök a kábulatból és nagy csetepaté lesz, ha elcseszi a hajam. Már ismerem őket annyira, hogy jobban tudnak dolgozni, ha nem figyelem őket sasként vizsgáló és mélyre ható tekintettemmel. Javasolta is, hogy merüljek el a legújabb magazinban, ami jó vastag volt és tetszett a stílusa. Szóval én is jobbnak láttam ha elmerülök a modellekben és nem nézegetem, hogy leszek már megint kopaszabb. Ezek ketten matattak a fejemen, én meg békésen lapozgattam, épp hogy nem fügyürésztem, s szürcsölgettem a menta teámat. A végeredmény nem lett rossz. Kicsit sokkolóan más a fejem, de mindegy is a belsőm nem változott, max alakul egy kicsit a megválozott külső körülményekhez. Most nem vagyok korombeli megközelíthetetlen alien, inkább csitris ufonauta.
Amit ma csináltam a blog íráson kívűl, 1 -azaz egy- kávé, mosogatás, reluxa felhúzás. A kávé egyébkén nem akármilyen, hanem tejhabos, felverős, 3/1-ben kávé, amihez a kézikészüléket a főnöknőmtől kaptam. Most fogyott el a magyar kávém, vigyáztam rá, mint indián a tűzre, de sajnos nem szaporodott amőbaként a szekrényben.
A kávé procedúra a következő: tejci belerak mikrobiba 2 percre, majd a meleg tej belekerül a speciális füles fémköcsögbe, aminek belül van egy 4 részből álló-, hálós, propelleres liftje, s felül kilógó füle. Fedél ráhelyezés után, csapkodni kell eszetlenül, de ütemesen a liftet, mint Pistike tenné ezt valamelyik jófej magyar viccben. Ezzel felhabozzuk a tejet és könnyűvé válik mint a harmatos tavaszi lepkelehellet. Piciny tejjel bekavarjuk a kávéport, s szép lassan felöntjük a tejhabbal, melyet összekavarás után mennybemenetel követ.
Na, most meg kéne egy kicsit tanulnom így fél3-kor, természetesen a takarítást és sportot estére hagyom, jól bevált hétvégi tajvani procedúra szerint.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
otcsi 2011.02.19. 17:33:16
Megérne egy fotót.
AncsaTPE 2011.02.20. 07:51:16
kati,apud huga 2011.03.26. 03:07:48
nem is olvasom,mozizok annyira élménydús!!!!Remélem már jól vagy!!!Jó hosszú idő telt el, mióta nem tudtam jelentkezni...köszi a nagyiról szóló emlékezésed!!!Jobb hogy ez a kép maradt meg benned.
Tuti a kecód,hát nem kaptam levegőt,szuper!!!mennyei,úgy is mondhatnám.Ari az új kutyus barátod :-D
Bíztam benne,hogy a földrengés és a velejárója nem ért el titeket,de azért még így is féltelek!!!
A kockahasit meg nem eldugni,te kis irigy :-D mert hogy én nem mutogatom érthető,de te?Azt hiszem a rendszer össze is omlana miattam :-D
Már jövök mozizni sűrűbben,addig is sok sikert minden téren!!!!!pusza:Kati
AncsaTPE 2011.03.26. 10:02:14