HTML

Friss topikok

  • AncsaTPE: @otcsi: :) Köszi! (2012.01.08. 06:39) Hello 2012
  • AncsaTPE: @otcsi: Köszi, Gézu, millió puszi! (2011.11.28. 15:06) Lassan lejár a vízumom
  • AncsaTPE: @siennavincent: szia-mia, te is hiányzol! hétvégén írok mindenképp, feledhetetlen volt a nyaralás,... (2011.07.26. 11:34) Lebóh megszállás Tajvanon
  • kati,apud huga: talán azon pillanatok egyikében volt része a fogorvosnak mikor nem beszéled túl az embert váháháhá... (2011.07.04. 12:19) Fogorvos
  • kati,apud huga: hát megpróbálom,bár nem tudom meg tudod-e nézni.itt Krisztivel vagy---> kepkezelo.com/viewer.ph... (2011.05.07. 00:39) Futóverseny

2010.02.15. 18:19 AncsaTPE

Csütörtök-péntek-szombat

 

Időjárás: esős 13-17 c
 
Szerdán még amikor caplattam hazafelé félholtan a metrótól, leszólított egy jól öltözött idős muksó. Hát első ránézésre megijedtem tőle, nem is nagyon akartam beszélgetni. Miután gondolom ez az érzés látványosan kiült a fejemre, gyorsan rátért a lényegre, hogy ő egyetemen tanít kínait és a külföldieknek segít a beilleszkedésben. Adott egy névjegykártyát, amitől a bizalmam kicsit megnőtt és már nem néztem annyira rondán.  mondtam, hogy honnan jöttem, gondolván úgy sem tudja hol van Magyarország. Nos ekkor jött csak a csattanó, mert felcsillant a szeme, hogy éppen egy magyar fiútól tart hazafelé, akit tanít. Még biztos nagyon hülyén nézhettem, mert ezt bizonyítván (akár a bíróságon lenne) előkapta a tanítvány névjegykártyáját és még a fényképét is egy újságból.
Kicsit így azért már barátkozóbb lettem és megbeszéltem vele, hogy összehozhatunk valami dumapartit. Én is adtam névjegykártyát és a következő hétre ígérte a jelentkezését.
 
Csütörtökön Emily 50 körüli két gyermekes családanyával nyomtuk az ebédet egy ismeretlen késdobálóban. Megint olyanokat ettem, amit magamtól sosem kóstoltam volna meg. De mivel elég igényes kis nőci, rábíztam magam és megint nem bántam meg. Ettünk valami tésztás cuccot főételnek és levest valami halas és tojásos gombóccal. Lassan hozták ki és nem azt amit kértünk, mert elfogyott, de végül finom volt és olcsó.
 
Délután odajött hozzám Mike a kétgyerekes családapa, hogy van-e programom estére. Hát gyorsan végigfuttattam bokros teendőimet és rájöttem, hogy csak a főzés, a porcicák és a blog vár otthon. Ezért nem gyorsan, úgy azonnal vágtam rá, hogy „ráérek”. A feleségével készültek az egyik helyi vásárba, ahol utcai árusok százai reklámozzák portékáikat mikrofonba üvöltve és létrára állva. Csináltam néhány fényképet, remélem sikerül ide benyisszantani.
Óriási élmény volt, hatalmas tömeg, csillogó színek, üvöltő és mosolygó eladók. Olyan ételeket látok még mindig, amit nem nem és nem kóstolok, akkor sem, ha könyörögnek.
A tofu speciális szagától a hátamon áll a szőr, de ez az egy, amitől frászt kapok nagyon durván. Ennek ilyen erőteljes velejéből rohadt lábszaga van, amit ha nem kell bekapni akkor is undorító, nem hogy közel kerüljön hozzám. Pfuj.
Mike felesége June nagyon helyes kis nő. Fényképezett meg mindig figyelt el ne vesszek, persze volt, hogy ő veszett el, mert engem legalább lehet látni, ő nekem meg annyira nem tűnt fel. Mindegy, valahogy mindig együtt fúrtuk azért magunkat.
3 helyen megálltunk enni, meg inni, valami havercsaládoknál.
Finomakat ettünk megint, aztán nyomultunk tovább a tömegben. Mike-nak azért a haja égnek állt mire a végér értünk, közölte, ha lehet akkor ő inkább kihagyná a visszafelé menetelt ezen az útvonalon. Viszont vissza kellett menni, mert vettek kaját az újévi partira és azt haza kellett vinni. Valami rejtett fonalas úton June visszatalált a tömeget kikerülve, kis motoros és hátsó gyalogjáratokon. Ezután jött a slusz poén, hogy ketten cipelték a kocsiig a nem könnyű elemózsiás kartont a tömeget elkerülve a hátsó járatokon. Persze nekem nem hagyták, hogy segítsek, járkáltam mint egy balerina és szarul éreztem magam, de legalább egy szatyrot sikerült kivennem a kezükből.  Aztán June-t meghívtam egy 20 fabatkás teára, na ez volt aznap az egyetlen dolog, amit hagyott kifizetni, de már majdnem verekedtem érte.
Semmit, de semmit nem hagytak fizetni, már többszörösen égett a pofámról a bőr, de hiába törtem magam. Persze ezek után még pont az hiányzott, hogy meghívjanak egy vacsorára is a város másik végén. Meghívtak, de legalább nem orbitális kajálás volt, hanem kis falatozgatós szösszenet egy tradicionális gombóc boltban. Mike rendelt nekem abból a nagyon szar babos tejes léből, ami tényleg borzasztóan botrányos ízű. Valahogy azért kiszürcsöltem a felét, de jájjjj, nekem nagyon nem jön be. Még ha sonkalé lenne, de hát tejes bablé. Még a szótár sem ismer ilyet, nem hogy megigyam.
 
Lényeg, hogy utána majdnem hazáig vittek, mert hirtelen nagyon durván lehűlt az idő. Eddig minden nap volt nálam kabát, persze ezen a napon minek is lett volna. Mindegy megsajnáltak, hazavittek, de nem volt pofám a házig vitetni magam. Kitetettem magam a metrómegállónál, onnan meg szedegettem a lábaimat ezerrel, hogy ne fagyjak meg.
 
A péntek nagyon laza volt, megint délig kibírtam valahogy egy forró csokival és Törpillával nyomtunk kaját. Azaz többen mentünk egy helyre, ahol rizses, zöldséges, húsos, tofus cuccokat adnak. 4 félét lehet összeválogatni a rizs mellé. Az egyik csaj most látott először pálcikával enni, leesett az álla, hogy itt tanultam meg. Hát mondom láttál volna az első héten, rommá röhögted volna magad, ahogy ezt néhány szerencsés ember át is élte. De jól esett a dicséret amúgy, őszintének tűnt és tényleg nem maradok le a kajával sosem a többiektől.
Mindenki már az ünnep mámorában lebegett. Délután még megérkezett a tea és a süti, amit ketten rendeltünk egy csajjal a nyereményünkből. Finom volt mindkettő és örültek neki nagyon sokan. Este hazafelé volt egy handcarry szervezés, amit sajnos éjjel végül visszamondtak, pedig már kósza álmaimban megérkeztem Budapestre. Hát, kicsit álmodoztam legalább… Miután hajnali 2-kor mentem aludni, szombaton dél körül keltem.  
Összeterelgettem a kis szemét pormacskákat és mostam, tisztító és vásárló projekt volt.
Elmentem vásárolni ásványvizet és narancslevet, mert azt hittem minden zárva lesz. Persze ez nem így volt, csak kicsit nagyon nem tudok még kínaiul olvasni és ezért mindegy mi van kiírva a boltok nyitavatartására vonatkozóan.
 
Aztán össze raktam magam és elmentem az este partira, ahova Mike hívott. Elvileg buszoztam volna, gyarkorlatilag taxival mentem és kicsit metróval. Szépen, komótosan esett az eső. 
A családjával egy kis késdobálóban foglaltak egy kerekasztalt erre az alkalomra, így megkímélték a vendéglátó asszonyokat a nagy sütés-főzéstől. Nagyon finom és ízlésesen tálalt volt a kaja, többféle hal, rák, zöldségek, levesek, rizs folyamatos felszolgálása történt.
Finom Chilei bor folyt hozzá. Az asztali áldást csak miattam angolul betanulta az egyik családtag. Ez olyan megtiszteltetés, hogy talán most kezdem felfogni. 1 pici kislány volt, a többiek már mind 20 éven felüliek. Úgy fele beszélt angolul a jónépnek, nagyon barátságosak voltak, szuper este volt. Utána házig vittek haza és egy fillért nem fogadtak megint el. No ide azért ezt belekalkulálva valami 12 éves whisky-t vittem, meg anyucinak csokit. Remélem ez kicsit a helyére billentette a lógásomat.
Az autóból nagyon sok tüzijáték fénye villantotta meg a várost különféle színekben. Gyönyörű volt. Még éjfél körül felmentem a ház tetejére és emerültem a csodálatos kilátásban. Egyébként még 2 napig nyomták a tüzijátékot. Képek sajnos később lesznek csak, addig a dumámmal kell beérni.
 
Cukorról megállapítottam, hogy újévi fogadalomként a bolha irtást muszáj véghez vinni.
 
101 torony megtekinthető a következő google map használatával. A sárga embert kell elmozgatni az A pontra és ott lehet forogni az iránytűvel. Apu ennek segítségével már bejárta a tengerpartot is.
 
 http://maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=zh-TW&geocode=&q=+%E5%8F%B0%E5%8C%97%E5%B8%82%E4%BF%A1%E7%BE%A9%E5%8D%80%E5%B8%82%E5%BA%9C%E8%B7%AF45%E8%99%9F&sll=25.033196,121.564909&sspn=0.034451,0.076303&ie=UTF8&hq=&hnear=110%E5%8F%B0%E7%81%A3%E5%8F%B0%E5%8C%97%E5%B8%82%E4%BF%A1%E7%BE%A9%E5%8D%80%E5%B8%82%E5%BA%9C%E8%B7%AF45%E8%99%9F&ll=25.034886,121.564107&spn=0.008613,0.019076&t=h&z=16
 

 

3 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://ancsatpe.blog.hu/api/trackback/id/tr601760948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kriszpiri 2010.02.16. 19:34:06

Szia Ancsurka, már rég kommenteltem, de figyelemmel kísérem ám a dolgos hétköznapokat és a viaskodást a porcicákkal :)

Sütike üdvözletét küldheti, mert ezerrel mancsol a laptop-on, már beírt egy pár betűt, de utólagos engedelmeddel töröltem :)

puszika, írok levelecskét hamarosan, Anyucim is puszil!!!

AncsaTPE 2010.02.17. 06:45:50

:-) Sütike biztos valami szép ruhát akar a kutyaboltból, azért akar írni nekem. puszik, várom a levelet

kati,apud huga 2010.02.20. 00:00:32

hali!jók a képek de azt hittem,,te is rajta leszel.a kaják guszták,remélem finom volt.így tényleg nem lehet ellenálni a kajának.amit küldtél nem tudtam elindítani,de szerintem a térkép tudománnyal feladom.tengerparton voltál már?milyen?szép?képet csinálsz majd?ahol te is rajta leszel?kíváncsian várom.a tűzijátékért irigyellek.kati
süti beállítások módosítása