Kapitány! Ó, kapitányom!

Megannyi spirituális könyv foglalkozik az ébredés fogalmával, de javaslom a józan paraszti értelmezést. Képzelj magad elé egy alvó embert... Nincs tudatában, mi történik a testével, külön valóságban kóborol a lelki tartalma és másutt van jelen a teste, ráadásul mozdulatlanul hever, némileg emlékeztet egy halottra. Ehhez képest egy felébredt ember egyben van és dönthet úgy, hogy elmélkedik a helyzetén, az élete különböző kérdésein - a múltján, a jelenén, a jövőjén. A tudatosodás folyamata a figyeléssel kezdődik. Elszánod magad arra, hogy jobban irányításod alá kell vonnod a gondolkodásodat. Feltérképezed, mivel vagy elfoglalva, milyen területei döcögősek az életednek, miben megy minden olajozottan. Mielőtt rászánod magad, hogy kikapcsolod a robotpilótát... Tudom én azt, annak nagy oka kell legyen! Annyi feladat, annyi felelősségvállalás, annyiféle napi rutin tölti be a napjaid!

Ez a sok elfoglaltság a lelki-szellemi köd állapotában tart téged és uralkodik rajtad. Az elméd pedig megteszi azt a szívességet, hogy mindig előidéz valamit, amihez menekülhetsz, hogy ne kelljen elgondolkodnod azokon a kérdéseken, melyek szenvedést okoznak, melyekkel félsz szembe nézni. Ott kezdődik a tudatosodás, hogy felhagysz az automatikus rutinnal és nem adsz erőt a figyelmeddel a fejedben felmerülő panaszoknak. A 12 éves lányom erre azt mondja, szemlélődő üzemmódra kell váltani. Te leszel a szemlélő, a figyelő jelenlét. Ha begyakorlod ezt a pozíciót, akkor minden, ami tudattalan benned, ami hiedelem, elfojtás és fájdalom, minden, ami madzagszerűen elránt a jelen megélésétől az a tudatod fényébe fog kerülni. Fellebben a fátyol - hogy megint egy spirituális könyvekben gyakorta szereplő szimbolikát használjak. Oké ez a folyamat nem sétagalopp, egyikünknek hosszabb idő kell hozzá, másikunk egyedül is remekül halad, ha elkapja a madzag végét. Lesznek aggasztó pillanatok, fájdalmas csalódásainkkal újra foglalkozni, sebzettséget és keserűséget tapasztalni, önmarcangoló bűntudat görcseivel megküzdeni.

Pontosabban azt szemügyre venni, miként tart fogva egyik vagy másik érzés, helyzet, emlékfoszlány. Álljon itt egy erőt adó indiai megállapítás, miszerint "nem mindenki válik bölccsé, aki szenved, csak az, aki gondolkodik is, mialatt szenved". Az én hét évem egy viszonyszám. Sorsunk feszültségeit, megpróbáltatásait mindenki a saját habitusa, karaktere szerint éli meg. Ezért fontos annak átgondolása, hogy miként tekintesz önmagadra, magára a létezésre. Évezredek óta találgatjuk, hogy vajon előre megírt sorskönyvet hozunk magunkkal, esetleg javíthatunk vagy ronthatunk-e rajta?

Dönteni tudni kell

Meggyőződésem, hogy a sors nem kárhozatra, ítéletre, büntetésre, értelmetlenségre orientált, hanem olyan események és tapasztalatok sorozata, melyek fejlődésünket szolgálják. Igazából Platónnal értek egyet, aki szerint "az ember soha nem tanul újat, csak emlékezik". Nem kíméllek meg a gondolkodás fáradalmaitól. Az e rovatban közölt írások ugyanis a saját szóhasználatomat, az írás pillanatában rögzült tudatállapotomat tükrözik. Neked szükséged lesz saját mondatokra, hitekre és tévhitekre. Mert a keresés folyamata indítja be és tartja lendületben fejlődésedet. Mindegy, hány éves vagy, pont jókor, pont abban az időpillanatban, amikor szükségessé vált egy új nézőpontból szemügyre venni helyzeted, pont akkor keresed ennek lehetőségeit. Ha pedig keresel valamit, van esélyed megtalálni. Utad folyamán egy biztosra számíthatsz, a változásra. A ma igazsága holnapra tévedésnek bizonyulhat, mégsem volt elvesztegetett idő válaszokat keresni adott élethelyzetekre.

Ébredezel alvásodból? Milyen gondolatmenetek és érzelmek tartottak ebben az állapotban? Írd le akár most... Ugyanolyan fontos az érzelmeink megfigyelése, mint a gondolatainké. Az érzelmet kiváltó helyzeten, eseményen vagy személyen való tartós töprengéssel a gondolat energiát táplál az érzelembe, ami viszont tovább erősíti a gondolatmintát, és így tovább. Mit gondolsz, ezt a generátort önmérgező vagy öngyógyító hozzáállással, sötét félelmek sorolgatásával vagy önbecsülést erősítő szavakkal érdemes működtetni? Erről is te döntesz. Rászokni egyfajta szórendre persze sokkal könnyebb volt, mint azon dolgozni, időt és energiát befektetve, hogy újakkal helyettesítsd! De van rá lehetőség. Ezért tetszett meg nekem az a kvantumfizikai fejtegetés, hogy az emberi tudat tiszta lehetségesség! Mert Te és én is persze, a szándékunkkal tesszük lehetővé! Tudatosan vagy tudattalanul, de döntések folyamata az élet.

Tedd szokásoddá, hogy megkérdezed magadtól: "mi zajlik bennem ebben a pillanatban?" Ez a kérdés bizonyosan a megfelelő irányba fog taszigálni. De ne elemezz, ne akard megtudni, miért, csak figyelj! Irányítsd figyelmedet befelé! Érezd az érzelem energiáját! Ha nem találsz érzelmet, irányítsd figyelmedet a test energiamezejében még mélyebbre! Ez a belépés a Létbe.

Egyszerre gyönyörű és gyomorszorító ez a lehetségesség. Teljes szívemből remélem, az itt leírtakat a szíveddel értetted: ez lenne az én jutalmam és a te nyereséged!

Kollár Zsuzsi

Ajánlott irodalom:
Eckhardt Tolle: A most hatalma + Gyakorlati útmutató (Agykontroll Kft., 2004)