Felújítás:

Valaki, aki lakást felújít éppen, meg tudná nekem mondani, hogy a fúró és csiszológépek maguktól kapcsolódnak be reggel 8-kor? Vagy esetleg minden országban egy és ugyanaz szomszédbosszantó hadjárat van törvénybe iktatva, amiről én lemaradtam? Mindenesetre tűrtem egy hónapig (liftben szöveg, persze csak a számokat értettem: „9-17-ig hétköznap felújítás aug végéig), majd ma szóltam a kolléganőmnek, hogy na, akkor most menet leáll és legyen szíves intézkedni. Eddigi kedves Anikó vérmes oroszlánná változik, ha nem hagyják abba, amíg elhúzok otthonról.

Amikor hazaértem, néztem, hogy van-e bomba a küszöbön vagy ragasztó a kilincsen, esetleg vödör esik a fejemre, ha belépek? De semmi nem történt, na majd holnap...

 

Csótány:

Bejött egy, nem tudom mikor, de mi tagadás, fél év után sikerült a rohadéknak. Persze addig jól felhizlalta magát, hogy biztosan infarktus közeli állapotba kerüljek. Nem máshol, mint a fürdőszobában tanyázott és várt rám, olyan repülős fajta – kétéltü - . Fehér csempén még ez az intelligens undormány sem tudott elbújni, de százon biztos kétszázat futott és minimum kétszer el tudott számolni végtelenig, mint Chuck Norris.

Szóval én fütyürészve mentem be a fürdőszobába és visítva rohantam  ki. Elég jól sikerült az üvöltésem, így utólag, még sosem hallattam ezt a fajta vészjelzést. Járt az agyam, hogy most mi van és mit kell csinálni. Szerencsére  elől hagytam az előszobában előző estéről a futócipőm, felkaptam és jól irányzottan  lesomtam egyet a dögre. Hát az meg futott tovább, nem is hittem el. Lenyomoztam visítva merre ment, majd most futás ki a spray-ért. Fél éve vettem egy rovarirtót, gyorsan megkeresés, gyorsan vissza a fürdőbe, hova mehetett ez a rohadék. Topogtam, nem halok meg… hol van, lebontom a falat…. Nem, mégsem…. taktikázom, mert okos a szemét, láttam róla filmet... Uristen, csótányom van, elköltözöm…. Nem kinyírom!!! Nah, relax, lefújtam az illesztésnél a falat és kimentem, ajtó becsuk. Elmentem onnan, hogy azt higgye, feladtam. Persze csak Pampaliniként vártam a hálóban, hogy ne halljon a szemétláda és azt higgye, buli van, szabad a pálya. Aztán 3 perc és berobbantam a fürdőbe, jól megleptem és lefújtam. Hanyatt esett, szobabiciklizett egy kicsit és biztos hangosan anyázott, de én akkor üvöltve lesújtottam a cipőmmel mint egy őrült, ki letépte láncát. Hát ha lett volna rajtam, letépem…

Na, ehhez kellett volna kandi kamera, jól megélnék belőle!  

No és akkor tetem takarítás, majdnem lerókáztam a hullát. Erőt vettem magamon és felpiszkáltam valami újságra egy budipapír csutkával. Hát álmomba ne jöjjön elő!

Ez a nyári kellemetlenség állítólag minden egyes régi épületben tök normális jelenség. A földrengés miatt ezek a szemetek simán közlekednek a repedésekben és levadásszák a kajamaradékokat. Az én épületem új, szóval ha jön, akkor csak ablakon vagy csatornán, amik rendesen felszerelve. Kivagyok, azóta is résen vagyok és figyelek mint a rózsaszín párduc.

 

Kutya sztori: 

Cukrot valamelyik reggel ütötte egy kisfiú egy üres műanyag flakonnal. Na és hol? Hát persze, hogy a fején, hol máshol?

Ez a drága aranybundába öltözött angyal, meg csak nyugodtan tűrte, füle botját sem mozdította. Néha pislogott egyet, de méltóságteljes testtartásán mit sem változtatott. Valószínű a gyermek családtag lehet. Odamentem, a fiúcska abbahagyta a szertartást, tágra nyílt szemekkel nézett rám, majd felpattant mind a 120 cm magasságával és tisztelgett nekem, meg magyarázott.

„Na, jól van mondom pihenj kiscsávó!  Még egyszer meglátlak ütlegelni a kutyámat, úgy nyakon csaplak, hogy a hajad a talpadon nő ki 20 évig.”

Persze csak gondolat átvitel volt, le se szartam a kölyköt, simogattam a kutyám. Legközelebb nem lennék ilyen aranyos, de egy esélyt kapott.

Van még egy kutya barátom, ő is ki van kötve egy olasz étteremnél. Kicsit úrilány, nem olyan hamupipőke mint Cukor. Frissen nyírt illatos hófehér bunda, meg kis finom nyakörv. Annyira jó kedvű kiskutya és annyi szeretet van benne, hogy persze kicsit meg kell dögönyözni. Dendy kutyámnak pont elfogadnám menyasszonynak. Innentől kezdve a dhl-es reggeleim kézmosással indulnak.