Penghu csodás hely, és ezek a motívumok egyenként nyűgöznek le.A korallból épített házikók is elég jól néztek ki, némi betonnal felkeverve. Szóval ez annyira szép hely, hogy még az eső sem érdekelt minket... Azon egy kicsit morcoltam a szemöldököm, amikor a friss tengeri sün belet kiskanállal osztogatta a koszoskörmű bácsi. Dehát ugye nem teszünk be mindent a szánkba, amit nem muszáj és szerencsére nem is kényszerítettek rá géppuskával. Zsuzsi már a haját tépte, hogy minden templomot tátott szájjal bámulok és fényképezek, de hát ez a rossz oldalam megmarad, úgy néz ki. Jah és lehagyta ez a keresztgyerek a saját képét a gyűjteményből, nos ezért valami bünti lesz.
Miután ez az év a tigris éve a kínai horoszkóp szerint - hát én ugyebár az lennék - azt hittem, mekkora király vagyok és ez az én évem. Hát nem így van, lassan rájöttem. Amikor a saját évünket éljük meg, jobban kell figyelni mindenre, mint általában. Mondtak nekem olyat is, hogy ha esküvőre vagyok hivatalos, akkor nem nagyon szeretik ha az ifjú pár közelébe férkőzik egy tigris. Nah, valaki azért örülhetne nekem, de megígérem, hogy nem ugrom az ifjú pár közé, ha valaki véletlen meghív... :-) És akkor alább a csodás tigris motívum. Ebben a kis szentélyben láttam olyan lámpát, amit a szüleim 30 évvel ezelőtt hongkongból rendeltek és már gyerekként is csodáltam.
Egyik szerelmem a tenger; magával ragadó, titokzatos... Megnyugtat és csodálattal tölt el. Szigorú, de gyengéden simogató is tud lenni; tekintélyt parancsoló és végtelen; változatos színekben pompázik hangulatától függően, életet ad és vesz el;
Szegény szomorú szemű halacska... Fogságban. Ilyenkor jut eszembe, hogy nap mint nap feláldozzák magunkat értünk, mi meg csak felszeleteljük őket és hamm... Áhh, ezért nem megy nekem a horgászás sem, hiszen sajnálom őket. Zsuzsival megpróbáltuk, 2 halat nagy nehezen betuszkoltak a vödrünkbe a "szedjünk ki minél több halat a kövek alól cimű programon". Megvártuk, amíg elhúz mindenki, majd kerestünk egy helyet, ahonnan tutti el tudnak menekülni a halaink és nem kavarodnak vissza az aknamezőre.
De azért a boltban megveszem a szeletelt halat és a csirkemellet. Az valahogy más...
101, óriási ötlet, egyszerű, mégis lebilincselő látvány a belső szerkezet. Azért örültem, hogy nem akkor volt földrengés, amikor a tetőn voltunk. Némi kilengésre azért lehet számítani olyankor -gondolom én- ...
A kilátás magáért beszél, lélegzetelállító, pláne naplementében. Du 6-kor kell felmenni és akkor lehet kapni még szikrázó napsütést és naplementét is egy belépőért. Előre kell jegyet venni, szóval ez trükkös játékos ám. Nekünk persze véletlen szüleménye és velünk született szerencse.
Sokan kérdezték, hogy volt bátorságunk elmenni 3 napra angol nyelvi idegenvezető nélkül Penghu-ra. Hát nekem eszembe nem jutott aggódni. Az élet activity, színház, mimika, testbeszéd és bohóckodás. Hinni kell magunkban és ennyi... Egy hirtelen mosoly vagy egy pillantás többet ér mint egy előre megfontoltan és nehezen kimondott szó.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Jahnalka 2010.06.27. 12:51:15
Itt ülök a konyhádban, olvasom a blogod és csak ámulok a képeken... Aztán kinézek az ablakon és rájövök, nem ártana megpucolni... :) Múltkor volt egy érdekes mutatványom az erkélyablakban... ugye csak egyet lehet kinyitni???? a széle így koszos maradt, de hát nem vagyok én alpinista...Vagy neked mi volt a trükköd?
pusszanat
AncsaTPE 2010.06.28. 17:43:39
pusz