Időjárás: ragyogó napsütés napközben 20 c, este 10 c.

Zene: PUF (köszi PTK) – Fiatal lányok a legjobb

Reggel telefonos ébresztő 7.20-kor és 7.30-kor, szépen megsimogattam a telefont és békésen visszazuhantam Álomországba. Aztán azt álmodtam, hogy nagyon csúnya az arcom, felriadtam és 7.50 volt.

Jááááááááájjj, rongyoltam a fürdőszobába - közben megcirógatott a tündöklően bevetődő téli nap sugára -  megnéztem az arcom, jó világosban, és nem, nem, rossz info volt, csak ébresztőül szolgált…. Huhh, ezt megúsztam, csak az őrangyal volt és tudta, hogy kell ébreszteni!

Kapkodás, futóverseny az idővel, akkora rekordot döntöttem, hogy még vásárolni is volt időm, a szokásos kis vaniliás briósomat és forró csokit a számtalan kisközért egyikében.

Ehhez a témához kapcsolnám tegnap esti bevásárlós sztorimat, amit jól elfelejtettem megírni.

A lakás közelében az egyik sarkon beugrottam vízért, tejért, kifliért. Normál esetben ez nem annyira bonyolult kérdéskör, természetesen én azért tudok csavarni rajta.

Nem akartam édes tejet venni, mert azt igya, aki kitalálta, ezért odabattyogtam a pultos „égimeszelő” fitatalemberhez:

Figyu édeske, ez a tej nooooormális??? Néz rám furán a lapos kis szemeivel, aztán lassan kinyitja a száját bazi nagyra, és hangosan szavakat formál (nem angolt). Ettől eltorzult az amúgy sem túl matyóhímzéses arca, majd kirongyol a pultból, lendületével csaknem  megpörgetett a laptoppal az oldalamon mint egy búgócsigát. Fejvesztve és visítva fut be a raktárba, miközben én meg azon tűnődtem a tejjel a kezemben, hogy most ennyire ronda vagyok, vagy büdös, vagy vajon el van kenődve a sminkem és attól ijedt meg. De nem, a felezésen túl volt, így hát a közönség segítségéért folyamodott. Na, jött a másik okos, de mint rájöttem, kiváló activity-s képességgel rendkezik. Felsoroltam az összes lehetőséget, úgymint normális tej (ami a kezemben volt), édes tej, vaniliás tej, csokis tej, majd mutogatom a kezemben lévőt… Ez nooooormális??? Standard?

A nagy végre becsukta a száját, nézett a kicsire, aki erősen koncentrált és fény villant a szemecskéjében: Sir, sir. (igen).

Na, köszi srácok, jót dumáltunk. Akkor fizetek és mennék, ha nem gond, szevasztok! Ha lesz időm activity-zni, majd hozzájuk megyek… J

Ma a melóban nem annyira voltam hasznos, talán kicsit. Majd lesz ez jobb is... Törpilla nagyon elfoglalt, csinálja az értékeléseket a 30 néhány emberére. Azért délben szomorú boci szemekkel  elcsaltam enni. Akkor készült a fénykép, amit néhányan megkaptatok. Hát alja volt a késdobálóknak, de a kaja veszettül jó. Törpillával nagyon durván jókat lehet enni és olcsón… 2 kaját vett és azt mondta, kóstoljam, ami tetszik, azt eszem. Cukor egy nőci!

Délután eltelt, jött a hazamenetel.

Fényképeket csináltam, NEKTEK, szerintem megint betörőnek néztek, mert 2 malacot próbáltam egy banknál lefényképezni, de nem volt elég fény. Elosontam végül, nem vert meg senki.

Jöttek a buszok, egyik sem az enyém. Volt egy olyan, amin csak kínai karakterek, köszi. Tutter az volt az enyém, mert mindenki felszállt. Tanulnom kell!!!!!!! Ezt így nem szeretem…

Végül jött és pici volt, nem láttam ki normálisan az utcára, persze minden kínaiul. A magas épületeknek a tövét láttam és az emberek fejét, akik sajnáltak, hogy pörgök látványosan és röhögcsélek. Persze, ne segítsetek, csak sajnáljatok…  Bár biztos ketyósnak néztek, mert mosolyogtam és pörögtem.  Lényeg, hogy alulnézetből nem ismertem meg az iskolát, eggyel túllőttem a célt.

Lebotorkáltam  buszról, pörgés, odajön egy fogatlan néni, hogy mizu. Nézek rá, mi lenne, hát pörgök, és akkor mi van? Én így szoktam nézelődni.... High school merre van szerinted?

Magyaráz kínaiul, néz okosan, szerintem verset mondott, de nem mutogatott. …

Na mondom sokat segítettél, köszi, haladjunk hazafelé…   Nekem meg nem kellett agysebésznek lennem ahhoz, hogy arra induljak, amerről jött a busz.  Könyvesboltba botlottam, vettem képeslapokat, egyet kap a dhl, egyet az ncr, a 3-at nemmondommegki. J

Majd jól várjátok!

Egyébként  mosni akartam, de apró hézag lehet a memóriámban, mert nem vettem mosószert és öblítőt csak vaniliás brióst. Bravó Anikó…

Mindig rommá fagyok, amikor zuhanyozni kell, mert nincsenek  itt fűtésre berendezkedve a népek (ne télen látogassatok). A melegvíz sugára pedig oly gyenge, mint a harmatos, tavaszi lepkelehellet. Ezen azért dolgozom, hogy változtasson a tulaj.

Mottó:

„Az élet a megismerés eszköze” – ezzel az alapelvvel a szívünkben nemcsak bátran, hanem még vidáman is élhetünk, és vidáman nevethetünk.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Stijn,

These words just for you! Look for m-people song "Just for you" on google

and sing your Rose: 

"I will climb the highest mountain
just for you.
Bring gold and silver to your door
just for you.
I will raise my glass up to the sky
just for you.
I will be your strength and be your pride
be with you.

I will make sweet soul music all night long
just for you.
Make you feel that you belong
just for you.
We will take a ride in the tunnel of love
just us two.
I will scream aloud at the altar of God
I love you."
 

hehe :-) well done? than big puszi!